2015. augusztus 23., vasárnap

Őrült kaland - 3.rész

- A falak fényleni kezdtek, a padló ismét megremegett, a színpad eltűnt, helyette tizennégy furcsa fehér szék emelkedett ki. Azt az utasítást kaptuk, hogy döntsük el, milyen sorrendben ülünk le rájuk. Nagyon nem volt mindegy, mert a játék a következő szabályok szerint működött: Egy kvíz, brutális büntetéssel. Az egyik falon megjelent egy kerék, amelyet egy gomb megnyomásával lehetett elindítani. A gomb a székek jobb karfáján helyezkedett el. Kipörgethettük, hogy milyen kategóriájú kérdést kapunk, de ha nem válaszoltunk helyesen, a tőlünk balra ülőt megcsapta az áram. Zakkant szerint, először nem halálos mértékű, de kettőnél többször nem érdemes eltéveszteni a választ. Persze rengeteg ütőkártyánk volt egy ilyen feladatra, de hogy jól kitudjuk őket játszani, helyes sorrendet kellet kialakítanunk az ülésrendben.
- Nem ment egyszerűen a dolog, de mivel mi Cherryvel jobban ismertük őket, mint bárki más ezért kivívtuk magunknak a döntés jogát. És hogy ezt hogy csináltuk ennyi "én mindent jobban tudok, nekem kell dönteni" alak között? Egyszerű. Elkápráztattuk őket a róluk való tudásunkkal. Természetesen nem értették, hogy honnan ismerjük az egész életpályájukat, de mivel hatásos volt, ezért ezt a kérdés eldöntöttnek tekintettük. Elkezdtük szépen sorban kijelölni a helyeket.
Cherry mit gondolsz, ki legyen az első?
- Igazából mindegy, mondjuk nekem valamiért Stiles ugrott be elsőnek. Okos, jó stratéga, szóval, aki a sor másik végén ül jól fog járni vele. Mert úgy van, ugye? Hogy mivel neki senki nem ül a balján ezért a sor másik végén ülő kapja az áramot, ha elhibáz valamit az adott illető. Szerintem így az elején még senkinek sincs kifogása.
Körbe néztem. A legtöbben csak vállrándítással jeleztek. Stiles elindult a széke felé, majd beleült. "Egész kényelmes." mondta. Aztán a székből vékony, fonalszerű szálak váltak ki és tapadtak a fiú bőréhez. Azt sejtettem, hogy ezek vezethetik az elektromosságot. Nem tévedtem.
-Ki legyen utána? Mivel Stiles ember, valaki nagyon okos kell mellé, aki védelmet nyújt számára.
Kisebb mozgolódás támadt és láttuk, hogy Sherlock indul el felénk. Elég arrogáns alak, és nagy valószínűséggel a társaság agyának hitte magát, ezért is döbbent le, mikor helyette Sheldont szólítottuk.
- Hát, nem is tudom.
Töprengett el Shelly a széket bámulva.
- Sheldon ez nem a legjobb alkalom arra, hogy a tökéletes ülőhelyet keresd, ami pont kereszt huzatba van és megfelelő távolságra a fűtőtesttől. Egyébként sincs se ablak se radiátor. A képernyő és a szék közti szög talán nem tökéletes, de ez nem fontos, az ülőhelyek pedig teljesen egyformák. Szóval légy szíves fogd azt a 187 IQ pontot és helyezkedj kényelembe Stiles mellett, ha kérhetem!
Sheldon mondani akart valamit, de aztán csak szót fogadott, és tette, amire kértük. Cuki mikor olyan, mint egy kisgyerek.
- Szóval akkor Sheldon mellé is olyan valaki kell, aki védelmet nyújt számára, mivel ő is ember.
- Igen, ezt az ötletet jóváhagyom.
Kontrázott rá Shelly, miközben a széken helyezkedett és amint elfoglalta a helyét az ő karjai körül is megjelentek azok a vékony fonalszerű szálak.
- Szóval, olyan, aki védelmet ad. Cherry, mit szólnál Sylarhez? Azt mondtad, hogy okos és sok egyéb hasznos képessége van, nem?
- Ő megérti a dolgok működését és... Sylar, megvan az a képességed még amit Charlietól szereztél? A kiterjedt memória?
- Igen, de nagyon kiakasztotok ezzel az "ismerem mindegyikőtök mocskos kis titkát" dologgal. Szívesen belenéznék az agyatokba.
- Szerencsére nem teheted. És Livet sem szeretnénk ezzel ingerelni. Szóval akkor leülsz Shelly mellé?
- Tehetnék mást?
- Jó, ki legyen a következő?
- Ömm.. mondjuk Katniss? A helyzetéből adódóan nem hinném, hogy túl jártas a kvíz játékokban, vagyis igazából a benne szereplő estleges témákban, és ha jól emlékszem említetted párszor, hogy Sylar halhatatlan és gyorsan regenerálódik.
Néztem az említettekre, majd Cherryre, hogy mit szól az ötlethez.
Sylarre tekintettem, félve a reakciójától, hiszen mégiscsak azt a haditervet közöltük vele, hogy agyoncsapatnánk árammal, még ha nem is tud belehalni.
- Nem stílusom másokért áldozatokat hozni, de  ha csak így juthatunk ki ebből az őrületből, hajrá. Amúgy miért olyan biztos, hogy semmit sem fog tudni a kiscsaj?
- Hát, a hely ahonnan jött egy alternatív jövő, más földrajzzal és más fontos történelmi eseményekkel, manipulált médiával, szóval sem tudományok sem szórakozás terén sem lehet teljesen tisztába azzal, amivel mi. Szóval, Katniss ezt ne vedd sértésnek, egyszerűen csak máshonnan jöttél.
- Semmi gond. Biztos vagyok benne, hogy egy túlélőjáték nem csupa műveltségi feladatsorból fog állni. De azért próbálkozom.
Mondta Kat, majd ő is elfoglalta a helyét Sylar után.
- Oké, akkor most szerintem Katniss mellé jöhetne a kedvenc tanácsadó detektívünk. Sheldon és ő egyazon bolygóról érkezhettek, vagyis képes lenne Katet megvédeni az áramütésektől. Sherlock?
Kerestem meg a tekintettemmel a kék szemű, imádni való droidot, aki zsebre tett kézzel nézelődött jobbra-balra, de nem úgy tűnt mintha észrevette volna, hogy szólítom. Valószínűleg az elmepalotájában sétálgatva próbálta kitalálni mi folyik itt, ezért újra szólítottam, kicsit hangosabban.
- Igen?
Emelte rám a tekintetét. Gyorsan elismételtem, hogy mit kéne tennie és vártam a reakciót.
- Nyilvánvalóan megtudom védeni.
Bólintott, majd tovább ácsorgott egy helyben.
- Jó, akkor kérlek foglalj helyet.
Intettem a kezemmel a szék felé, majd lassan odasétált, megigazított a kabátját és helyet foglalt.
- Rendben akkor következő?
Fordultam ezúttal Cherryhez.
- Például jöhetne Liv. Orvos végzettsége van, szóval biológia terén biztos vagyok benne, hogy sok mindent tud, meg egyébként is. És talán utána jöhetne egyikünk már végre. Liv, azon gondolkodtam, hogy mivel zombi vagy, nem árthat annyit neked az áramütés, ugye? A médiával kapcsolatba képben vagyok és egy frissen érettségizett tudásszintjén állok, sokat olvasok, szóval nem áll szándékomba villámhárítónak használni téged, de halandót sem szívesen ültetnék magam mellé.
Hadartam el.
- Rendben, felőlem. Maximum végre felráz valami.
Vont vállat, majd helyet foglalt.
- Amúgy imádom a hajadat. Ha nem szeretném ennyire, hogy az enyém szőke és hosszú, levágatnám és befestetném fehérre.
Mosolyogtam a szerencsétlenre, akinek mellettem kell ülnie a halálos kvíz alatt.
A többiek furcsán felénk sandítottak. Nem mindennap találkozik az ember zombival és nem is így képzeli őket. Gondolom sokan el sem hitték a társaságból, páran viszont meg sem lepődtek.
- Na, jól van srácok. Ezek kész tények. Itt mindenki vagy zseni vagy harcos vagy természetfeletti. A halmazok metszhetik egymást természetesen. Fogadjátok el és lépjetek tovább! Tia, dönts a sorsomról. Ki üljön mellém?
Néztem barátnőmre és útitársamra könyörgő szemekkel.
- Hát szerintem valami zseni kellene melléd, aki már sokat utazott, regenerálódik, két szíve és egy szónikus csavarhúzója van, valamint imádod. Valaki magára ismer?
- Én!
Lépett elő a Doktor nagy vigyorral, igazított egyet a csokornyakkendőjén, belevetődött a furcsa székbe, majd keresztbe tett lábakkal hátradőlt.
- Tetszik a nyakkendőd.
Jegyzetem meg, mert tudtam, hogy érzékeny rá.
- Köszönöm, mindig is mondta, hogy a csokornyakkendő menő. Várom már ezt a játékot.
Dörzsölte össze a két tenyerét izgatottan. Mint egy gyerek karácsonykor. Imádom ezt az embert.
- Jól van! Ki következzen?
- Mondjuk én? Tudok pár dolgot, szintén sokat olvasok, friss érettségi tudás szintén meg van, de ha még sem tudnék valamit, akkor neked nem ártana egy kis áram, igaz?
Néztem a barátnőm mellett izgatottan ücsörgő Doktorra.
- Ha emberre van állítva, akkor nem olyan sokat. Egy Időlordot nem olyan könnyű elintézni.
Kacsintott a Doki Tiára, majd várta a további fejleményeket.
Odasétáltam a székhez, majd leültem rá. Meglepetten tapasztaltam, hogy Stilesnak tényleg igaza volt és egészen kényelmes. Elhelyezkedtem majd Cherryre néztem.
- Ki üljön mellém?
- Kit szeretnél, ki üljön?
Érdeklődtem. Nem vagyok a komoly döntések meghozatalának mestere. És mégiscsak Tiáról volt szó.
- Valaki olyan, aki garantálja, hogy nem sülök ropogósra?
Néztem körbe reménykedve.
- House? Ő okos. Bunkó, de okos. Már bocsi.
Pillantok Housera.
- Nem mintha lenne más választásom. Csak olyat ültess mellém, aki tuti nem cseszi majd el.
- Tony? Elvégre te zseni vagy, és azt mondtad emberbarát, plusz a karórádban hordod Jarvist, aki remélhetőleg itt is életképes és semmi nem zavar be nála.
- Jarvis jelen pillanatban sajnos nem üzemel, de megvédem a zsémbes fickót nyugi.
Csapta össze Tony a kezét majd oda sétált a székhez és kényelmesen elhelyezkedett.
- Oké, akkor Tony mellé ki jöjjön?
- Klaus, leszel szíves mellé ülni? Biztos vagyok benne, hogy az a rengeteg év a hátad mögött a hasznunkra válik.
Kértem kissé, nagyon félve a reakciótól. Nagyon szeretem őt, de ne felejtsük el, hogy bárkit képes kinyírni aki felbosszantja.
- Természtesen kedves, de csak mert úgy gondolod, hogy szexi vagyok.
Húzta féloldalas mosolyra a száját és leült Tony mellé.
- Oké, akkor Klaus melléd jöhetne Dean. Sok felé járt, sok mindent átélt, úgyhogy szerintem csak kevés áramot kapnál, az meg nem hinném, hogy ártana. Megfelel?
Pillantottam kicsit félve Klausra.
- Nekem meg.
Vonta meg Klaus a vállát és hátra dőlt a széken. Kicsit másabb reakcióra számítottam, de mindegy.
- Oké, akkor Dean leülnél?
- Persze, és kösz a bizalmat.
Vonta fel Dean a szemöldökét, kételkedett magában. Őszintén szólva én is. Mindig is Sam volt a csapat esze.
- Jól van, Magnus. Foglalj helyett az utolsó széken.
- Túl snassz.
Mondta Magnus, de azért engedelmeskedett és leült a székbe. Hosszú csillogó kabátját szépen elrendezte, hogy ne gyűrődjön, majd macskaszemeit a képernyőre szegezte.
- Amint Magnus helyet foglalt a széken a Zakkant hangja ismét betöltötte a szobát.
- Kicsit hosszadalmasak és unalmasak voltatok, de a lényeg, hogy kezdődhet a móka! A játékszabályokkal már tisztában vagytok, úgyhogy dőljetek hátra és kezdődjön az első felvonás!
Egyszerre mind Stilesra néztünk, akinek keze remegve a gomb felé mozdult, aztán lassan lenyomta azt. A kerék pörögni kezdett, majd megállt a kategóriánál.
TÖRTÉNELEM:
- Mi volt az a szó, amit a görögök a városállamra használtak?
  - Agora
 - Phalanx
 - Acropolis
 - Polis
-  Ez valami bemelegítő kérdés? Egyszerű. Polis.
Válaszolt Stiles másodpercek alatt.
A válasz helyes! Folytassuk.
Sheldon izgatottan nyomta le a gombot. A kerék ismét pörögni kezdett majd megállt a földrajznál.
- Melyik kontinensen található Djibouti?
 - Európa
 - Ázsia
 - Afrika
 - Dél-Amerika
- Hmm, ez könnyű, Afrika.
Nevetgélt Sheldon és pármásodperc alatt ő is helyes választ adott. Persze úgy egyszerű, ha valakinek az egész világtérkép a fejébe fér.
- Sylar pörgetett: Művészet
- Az alábbiak közül melyik művész tekinthető a Pop-Art stílus megalkotójának?
- Salvador Dali
- Andy Warhol
- Mannheim
 - Picasso
- Fogós kérdés lenne, ha a kis Charlie agyában nem fészkelt volna ott az egész Wikipédia. A helyes válasz Andy Warhol.
Arra gondoltam akkor: gyilkosság ide vagy oda ez a tudás most megment minket, nem róhatjuk fel neki.
- A következő versenyző Katniss volt és a művészetet pörgette. Kicsit félve néztünk össze Cherryvel, de aggodalmunk alaptalan volt, ugyanis Kat a következő kérdést kapta:
- Az alábbiak közül melyik az ige?
 - Az
 - Ő
 - Fut
 - Nagyon
- Na jó, azért ez elég gyerekes kérdés, a fut. Ennyire műveletlen nem vagyok.
Adta meg Kat kicsit durcásan a választ.
Katniss után Sherlock következett, aki egy tudományos kérdést kapott először.
- Az alábbi közül melyik a legjobb elektromosságot vezető anyag?
- Szőnyeg
- Alumínium
- Műanyag érme
- Réz érme
- Ez nyilvánvaló, a réz érme.
Mondta meg a választ Sherli, majd hátradőlt a székben.
Liv jött és szerencsére egy testhezálló kérdést kapott, tudomány kategóriában. Féltem, hogy én leszek majd az első, aki hibázik és ezzel megtöröm a nyerő sorozatot.
Melyek azok az emberi sejtek, amik feltételezhetően nem képesek regenerálódni?
Hangzott el a kérdés.
 - Agysejtek
 - Vérsejtek
 - Bőrsejtek
 - Csontsejtek
- Az agysejtek, a többi mind bizonyítottan képes rá.
Válaszolt Liv.
Aztán én jöttem. A torkomban dobogott a szívem, nagyon féltem és reméltem, hogy én is egy olyan kaliberű kérést kapok, mint Katniss. Hála az égnek az én feladatom is általános iskolás szinten volt. Igazából már akkor megnyugodtam kicsit mikor a történelem kategóriát sorsoltam ki.
Melyik nem jelent balszerencsét az alábbiak közül a néphit szerint?
 - Látni egy fekete macskát
 - Kiönteni a sót
 - Létra alatt átmenni
 - Kiönteni a borsot.
Rögtön rávágtam, hogy a negyedik, de kissé remegett a hangom az izgalomtól. Fellélegezhettem pár percre, míg újra rám nem került a sor. Most a Dokin múlik a sorsom.
A Doki izgatottan összedörzsölte a tenyerét, majd pörgetett. Végül ő is a történelem kategóriát kapta, a kérdés pedig számára gyerekjáték volt.
- Az északi mitológia szerint, hogyan jött létre a világ?
  - Csak úgy előtűnt a semmiből
  - Thor áll a nagy ősrobbanás mögött
  - Odin alkotta egy lemészárolt óriásból
  - Odin parancsára törpék építették
A Doktor elvigyorodott, majd kimondta a választ.
- Odin alkotta egy lemészárolt óriásból.
A válasz helyes volt, így Cherry fellélegezhetett, én következtem. Izgatottan és félve nyomta le a gombot. A kerék pörgött, majd ismét megállt a történelemnél, a kérdésem pedig így hangzott.
- Melyiket találták fel a Kínaiak?
  - Papír
  - Asztal
  - Szélmalom
  - Lovaskocsi
Nem voltam teljesen biztos a válaszban, de legjobb tudásom szerint a papírt köszönhetjük nekik, így kimondtam és nagy megkönnyebbülésemre a válasz helyes volt. Szerencsére sikerült nem megsütnöm Cherry imádott Dokiját, most viszont Housnak kellett megvédenie az áramütéstől engem.
House pörgetett: Tudomány
A zúza milyen állat emésztőrendszernek a része?
- Rovarok
- Madarak
 - Lovak
- Teknősök
Ehhez még csak biológia tudás sem kell, csak egy jó ebéd. Madarak!
Mondta House a helyes választ, ezzel megmentve Tiát.
A következő Tony volt, aki magabiztosan lenyomta a kis gombot, a kerék pedig megállt a törinél.
- Mikor volt vége az első világháborúnak?
-1918
- 1914
- 1917
- 1945
- Gyerek játék, 1918.
Vigyorgott Tony, majd elégedetten hátradőlt a székében. Vajon nem félt, hogy Klaus elrontja?
Kedvenc vámpír-vérfarkas hibridünk a földrajz kategóriából kapott kérdést. Évezredeket él le már a földön szóval ennyi idő alatt simán kiismerhette és valószínűleg be is járta.
- Melyik ország használt régen építkezéshez bambuszt?
- Amerika
- Kína
- Nagy-Brittania
- Kolumbia
- Kína.
Vágta rá egyből a helyes választ Klaus, ezzel átadva a stafétabotot Deannek.
Dean egy földrajzkérdést kapott. Méghozzá az Államokról. Egy olyan embernek, aki már beautókázta az egész országot ez nem jelenthet gondot, sőt...
Melyik államban található Topeka?
- Kansas
- Wyoming
- Kentucky
 - Oklahoma
- Kérdezik a törzsgyökeres Kansasit. Vicces. Kansasben van, na lépjünk tovább!
A kört Magnus zárta egy cuki kérdéssel, szórakozás kategóriában.
Melyik az a szín, amit eredetileg nem tartalmazott a Skittles?
- Kék
- Narancssárga
- Sárga
- Zöld
- Fogós kérdés, de szerintem a kék a kakukktojás.
Válaszolta Magnus helyesen és ezzel véget is ért az első kör, de korát sem az egész kvíz.

Remek! Remélem jól bemelegedtetek, mert most kezdődig csak az igazi móka!

2015. augusztus 15., szombat

Őrült kaland - 2.rész

- Szóval ott tartottunk, hogy a kedvenceink, akiket társainknak választottunk szépen lassan emberi formát öltöttek előttünk. Először csak mindenki értetlenül pislogott, gondolom nem tudták, hogy hol vannak és mit keresnek ott, aztán ahogy kezdték a meglepettséget maguk mögött hagyni kitört a zűrzavar.
- A legtöbben értetlenkedtek, Sylar tette fel elsőként a kérdést, hogy " Mégis mi a jó büdös franc folyik itt?". Sheldon csodálkozva bámult körül, valószínűleg tetszett neki az az eshetőség, hogy talán egy fantasztikus sci-fi világba keveredett, bár az sem zavarta volna, ha csak álom lenne. Mindig is úgy hittem, hogy egy másik bolygóról jött. Ki tudja, talán igazam lehet. Stiles már elég sok mindent átélt vérfarkasok, bansheek, kitsunék és halál para maszkos dokik között, szóval feszülten, gyanakodva, de kicsit sem hitetlenkedve mérte fel a terepet és a körülötte állókat. A Doktor lazán a falnak dőlve állt, és nézett körül a szobában. Végül is, neki ez csak egy átlagos péntek délután. House döbbenten meredt maga elé, ő egy tipikus hitetlen, valószínűleg azt gondolja, hogy megint a vicodintól hallucinál.  Kattnis megfeszített izmokkal, harcra készen húzódott el a többiektől. Ennyi trauma után nem csodálom, hogy paranoiás lett. Azt gondoltam, jobb ha mihamarabb tisztázzuk a helyzetet és megmondjuk neki: ez nem a Kapitólium. 
- Aztán még ott volt Tony, akin a meglepettségen kívül nem igen látszott más. Végül is azok után, hogy megmentette a világot egy rakás földönkívülitől egy csapat szuper képességű emberrel az oldalán ez már a kisebb furcsaságok közé tartozik. Viszont Dean sem tűnt meglepettnek. Gondolom egy másik dimenzió a pokol, a purgatórium és a mennyek megjárása után szintén nem meglepő dolog. Liv a zombi léte miatt általában egyfajta "semmi nem érdekel" állapotban leledzik és ez most sem volt másként. Klaus pedig először meg volt lepődve, majd elővette az agresszív, ördögi oldalát és elkezdte zakkant elrablónkat fenyegetni azzal, hogyha nem engedi szabadon, megkeresi és megöli őt is és a szeretteit is, annak ellenére, hogy gőze sem volt arról ki vagy mi hozta ide. Személyes véleményem szerint ez nem igen hatotta meg a fickót. Eltudtam képzelni, ahogy valami speckó kamerán figyeli a jelenetet és csipszes zacskóval a kezében jót mulat rajtunk. Be kell vallanom elég jó műsor lehetett. Magnuson még én is nevettem egy sort. Semmi más nem zavarta csak a fehér falak egyszerűsége. Sherlock pedig kezet foghatott volna House-szal, mivel valószínűleg ő is úgy gondolta, hallucinál. Elég hitetlen alak, és bár nem láttam a fejébe, ez tűnik a legrealisztikusabb válasznak.
- Miután Sheldon átpásztázta a tömeget, megakadt a szeme egy alakon és már akkor tudtam, hogy nagyon hamar fel kel világosítani a többieket a helyzetről.
Sheldon felkiáltott: "Istenkém, ez Zachary Quinto." Izgatottan bámulta Sylart, aki értetlenkedve nézett vissza rá. Minden tekintet Shellyre szegeződött. "Te mégis miről beszélsz? Az én nevem Sylar!" Válaszolta Gabriel, fedőnevén Sylar, akit az a bizonyos Zachary Quinto játszott, akit Sheldon egyszer, megismételhetetlen csodának titulált. Sajnos nem ebben a szerepében. Muszáj volt közbelépni. Arra gondoltam, hogy most jól jönne valami emelvény, amire felállva nagyobb figyelmet kaphatnánk. Nem sokkal ezen gondolatom után a padló megremegett, majd emelkedni kezdett kettőnk alatt, míg végül egy színpadon találtuk magunkat. Szerencsére a szoba mérete miatt nem volt szükségünk mikrofonokra. Beszélni kezdtem, olyan hangosan, hogy átharsogjam a duruzsolást.
- Srácok, figyeljetek! Kérlek! Tudom, hogy ez egy furcsa helyzet, mi se érkeztünk sokkal korábban, de Ti miattunk vagytok itt, szóval megérdemeltek egy gyors és tömör magyarázatot. A helyzet az, bármennyire is hihetetlen, ez egy másik univerzum, mindannyiunk számára. Egy őrült valaki hozott minket ide, aki élet halál játékba kényszerített kettőnket és mi válogathattuk ki az útitársainkat, akárhonnan. Szóval nagyon sajnálom, hogy itt kell lennetek, de veletek van a legnagyobb esélyünk. És Sheldon, ő tényleg nem Zachary, mert ő most Sylar. Tudod, a Hősökből. Ismered, ugye?
- Igen, de... de... hogy voltatok képesek őt választani? Amikor egyértelműen Spock lett volna a helyes választás.
Jelentette ki Shelly duzzogva.
- Tudom, hogy ő a példaképed, de mi sajnos nem láttuk a Star Treket, viszont Sylar nagy segítségünkre lehet akármiben.
- Kár volt megemlítened, hogy nem láttuk a Star Treket, most kapunk egy kis fejmosást.
- Nem láttátok a Star Treket? 
- Nem.
- Ohh... micsoda szégyen. Kár volt szóba állnom veletek. 
Rázta a fejét Shelly.
- Furcsa, hogy nem akadt fenn azon, hogy honnan tudjuk, hogy ki a példaképe. Lehet, hogy csak fázis késik. De hogyan adjuk be nekik majd, hogy ők fantáziaszülemények, különböző sorozatokból?
Súgtam oda Tiának. 
- Hát ez egy nagyon jó kérdés, de jelen pillanat leköti a gondolatimat, hogy mindenki minket bámul és mellékesen megjegyzem Klaus kissé vérszomjasan.
Súgtam vissza Cherrynek.
- Még így is szexi.
Válalaszoltam. Aztán eszembe jutott, hogy közülük páran jobban hallanak, az átlagosnál, köztük Klaus. De a kínos csend helyett, folytattam a beszédet. Vagyis folytattam volna, de fogalmam sem volt, hogy mit mondjak. Ennyi sikeredett:
- Na, van kérdés?
- Szóval miattatok vagyunk itt? 
Nézett ránk Klaus, amolyan nem biztos, hogy életben maradsz nézéssel. Cherry egy unszoló oldalpillantást vettem rám, jelezve, hogy most én jövök a magyarázkodásban.
- Khm... igen, de igazából mégsem. A Zakkantat hibáztasátok. 
Feletem zavartan.
- Ki az a Zakkant? 
Tette fel a kérdést Liv, de mielőtt bármelyikünk is válaszolhatott volna az emlegetett  hangja betöltötte a szobát.

"Nem ez a becsületes nevem, de ha a drága kis játék babáim így akarnak szólítani, legyenek vele boldogok. Üdvözlet! Mától én vagy az Istenetek, egyetlen és mindenható. Az én világom, az én szabályaim. Mókás játékok következnek, adjatok bele mindent! Nemsokára indul a játszma, próbáljátok meg túlélni! Vagy ne! Mindegy is. Függönyt fel!" 

2015. augusztus 14., péntek

Őrült kaland - 1.rész

Helló kedves olvasó!


Itt Cherry és Tia jelentkezik egy furcsa, poénosnak szánt rövidke, pár részes sztorival, amit ez a kép inspirálta:
Eredetileg cikket szerettünk volna belőle írni csak túlságosan elszaladt velünk a ló és egy ilyen agyament, abszurd dolog született belőle.
Az alapfelállás az lenne, hogy mi ketten plusz pár kedvencünk bekerülünk (egy élet-halál próbákkal tarkított) pszichopata játékába.
A történetet csupán a móka kedvéért írjuk, amolyan komolytalan kis komédiaként.
Valamint két szempontos sztori. Felváltva írjuk, vagyis meséljük el a történteket. Mint, ahogy a kis gondolatjelek is jelzik, mindig más beszél. A rózsaszín szín Cherryt, míg a narancssárga szín Tiát jelöli.
Íme a medve, csodáljátok sok szeretettel és ha van kedvetek hagyjatok pár megjegyzést a komment szekcióban! Jó szórakozást az első felvonáshoz!
Ölel, Cherry&Tia

- Sziasztok, srácok! Őrületes dolgokat éltünk át az elmúlt pár évben, Tia és én. A külvilágnak nem is tűnt fel, hogy eltűntünk. Nekik csupán pár perc volt. Egy kisebb üzemzavar a liftben.
- Csak nyugisan vásárolgattunk. Mivel a földszinti részleget már bejártuk, beszálltunk a liftbe és megcéloztuk az első emeleti üzleteket is. Mindig is utáltam ezeket az ördögi szerkezeteket és a történtek után rá kellett jöjjek, ők sem szeretnek engem.
- Egy kicsivel az indulás után a felvonó hirtelen megállt, majd mielőtt akár felmerülhetett volna bennünk a kérdés, hogy miért, zuhanni kezdtünk. Félelmetes volt és furcsa. Furcsa, mert azt hittük a földszint a végállomás lefelé. De ha még lettek volna földalatti parkolók, azt is rég magunk mögött hagytuk volna már. Szóval nem kicsit estünk pánikba. Aztán a lift lefékezett, mi pedig a padlóra zuhantunk. Mikor kinyílt az ajtó, nem tudtuk, hová is keveredtünk.
- Miután összeszedtük magunkat és a szatyrokból ránk hullott holmikat kiléptünk a liftből. Alig tettük ki a lábunkat az ajtó már be is csukódott, mi pedig ott maradatunk egy üres, vakítóan fehér szobában.
- Aztán valami recsegő hangot hallottunk, mintha egy mikrofont kapcsoltak volna be. Így is lehetett, mert a következő pillanatban egy behízelgő férfihang töltötte be a helyiséget. Kirázott tőle a hideg, volt benne valami kiakasztó, valami őrült zakkantság.
- Mindig is imádtuk a horrorfilmeket, de azt sosem terveztük, hogy átéljük őket maximum egy filmszerep erejéig, de nem igazából. Erre lezuhanunk egy lifttel isten tudja, hová és egy zakkant azt kéri tőlünk, hogy játszunk vele egy szórakoztató és érdekes játékot, ahol természetesen az életünk a tét. Az első gondolatom az volt, hogy vajon hová rejtették a kandi kamerákat?
- Mit is mondott pontosan? Hogy ez az ő saját univerzuma, és ha minden próbát túlélünk, hazamehetünk? Felvettette azt is, hogy talán annyira megszeretjük majd az itt létet, hogy haza se akarunk majd menni. Mi tagadás, így vissza gondolva, voltak jó részei a dolognak. De hát az elején nem is akartuk elhinni, azt meg végképp nem sejtettük, hogy évekig elhúzódik ez a furcsa élsz vagy halsz játék. Aztán rátért a legizgalmasabb részre. Választhattunk útitársakat. Nem is akármilyeneket.
- Egyikünk sem sejtette, hogy egyszerre fogunk rettegni és örömünkben táncot járni. A társak, akiket választhattunk ugyanis a kedvenc univerzumainkból jöhettek hozzánk. A sorozatok, filmek, könyvek világából kaphattunk segítőket.
Mivel más lehetőségünk nem volt a kijutásra bele mentünk a játékba. Ezután már csak egy kérdés volt hátra. Kiket válasszunk?
- Kevés vitás helyzet alakult ki, mivel a kedvenc sorozataink általában közösek. Valahogy így zajlhatott a beszélgetésünk:
- Szóval kiket hozzunk?
- Hát, nem is tudom. Olyan nagy a választék... a bőség zavara. Ömm... ha tudnánk, hogy milyen feladatok lesznek, könnyebb lenne. De ha lesz benne olyan, ahol az ész számít, én nagyon örülnék ha Sheldon velünk lenne. A heppjeit meg csak túlélnénk valahogy.
- Oké, Sheli jöhet! Ha már zsenik, akkor hozzuk a jó öreg Sherlock Holmesot is. Természetesen a Benedict Cumberbatch félét.
- Két dilis géniusz. Szép. Jöhetne egy lány is már, nem? Mondjuk, ha már az élet a tét, Katniss? Jól tud vadászni, túlélni és nem az a nyavalygós típus. Na?
- Felőlem jöhet. Ha női karakter, akkor hozzuk Livet, az iZombieból. Bár nem tudom, mit enne és remélem nem lesz boncolós feladat sem. Szerinted?
- Hát, lehet, hogy ha valakit majd meg kell ölnünk, valami ellenséget, lehet, hogy az agyából sok minden kiderülhet. És Liv jó az agyevésben. De ha már ölés és agy, légyszi had jöjjön Sylar! De Zakkant úr, megoldható lenne, hogy ne próbálja megölni egyikünket sem? Akkor sem, ha épp rossz napja van. ( Erre egy mézes- mázos "természetesen"-t kaptunk válaszul).
- Ki az a Sylar és mit tud?
- Oh, köszönöm kérdésed. Sylar egy sorozatgyilkos a Hősökből és egyszerűen fantasztikus. Beleszerettem két gyilkosság között. És amúgy vele nem veszíthetünk. Egy csomó képessége van többek között, telekinézis, repülés, dolgok eltörése érintés nélkül, fagyasztás, rohadt jó memória, manipulálja a dolgok molekulaszerkezetét, kifinomult hallás, ömm... jövőbe látás, radioaktív sugárzás, spontán regeneráció és ezzel együtt halhatatlanság, anyagátalakítás, elektromosság, alakváltás, és rögtön megérti a dolgokat, és érintéssel a tárgyak történetét. És még sok egyéb.
- Hát, ha őt hozzuk, másra nem is nagyon van szükség. Szóval engem meggyőzött, jöhet. Ki kell még?
- Ja, azt elfelejtettem említeni, hogy úgy szerezte ezt a sok képességet, hogy felvágta az emberek koponyáját és kiszedte az agyukat. De most már nem visszakozhatsz! Te kit szerveznél még be?
- Nem bánthat nem? Akkor miért visszakoznék. Szeretem az elmebeteg pszichopatákat, de természetesen csak akkor, ha nem engem akarnak megölni. Szóval drága elmebeteg elrablónk ez rád nem vonatkozik!
Amúgy ha már pszichopaták hozhatnánk a hibridszerelmünket is, Klaust!
- Klaus!! Ha nem kellene egyik feladathoz sem, már akkor is jó lenne, ha egész nap csak beszélne és beszélne, azzal a cuki akcentusával. Nyami! Nem hagyjuk ki, az tuti! Ha már cuki fiú, jöjjön Dean Winchester is, a kain pecsétes változat. Ha közelharcra kerül sor, vagy ördögöt kell űzni, esetleg pite evő versenyt nyerni, tökéletes választás.
- A cuki fiú megnevezésnél én is megállnék és még hozzá tenném azt a pár szót, hogy eszes,kedves, imádni való vagyis hozhatjuk Stilest!!!!
- Még szép, hogy is hagyhatnánk ki! Tudod, ki kellene még? Tudom, hogy nem jött be az első rész, de a Doktort muszáj hoznunk! Mondjuk nem tudom eldönteni, hogy a tízest vagy a tizenegyest. Umm... Bár imádom Davidet, de tizenegyesre jobban emlékszem szóval jöjjön ő. Két szíve van és van egy szónikus csavarhúzója, ami kb. mindenre jó, csak a fán nem működik. És több mint ezer éves és egy zseni. Kell nekünk, hidd el!
- Jó jöjjön, és a zseniknél maradva hozhatjuk még esetleg Tony Starkot, a Vasembert. Ért a műszaki dolgokhoz, mesterséges intelligenciákat képes létrehozni ráadásul emberbarát, vicces, playboy és milliárdos.
- Mi az, hogy emberbarát? Azt alapítványokra mondják nem? De felőlem jöhet, legalább megismerem. Vajon alvilági barát is? Mert nagyon szeretném, ha Magnus Bane a kis csapatunk tagja lenne. Igazán mesés lenne és csillámporral teli, varázslatos kaland. Jesszus, úgy hangzott, mint ha be lennék szívva.
- Ha hozzuk Magnust, akkor tényleg olyan lesz, mintha be lennél szívva. Szóval jöhet. Kellene még egy doki. Mármint orvos doki nem Doctor Who-s, abból már van egy. Jöjjön Watson, Sherlock bajtársa és House, esetleg?
- Ne legyen egy sztoriból kettő, Watson maradjon csak otthon, de a bunkó, ateista, drogfüggő, sánta csodadoki jöhet.
- Jó, akkor nálam nincs több kívánság. Nálad?
- Mielőtt válaszolhattam volna, Zakkant újra megszólalt és berekesztette a válogatást. Ennyi volt a keretszám, nem léphettük túl. Aztán elkezdtek villogni a fények mindenfelé a szobában, majd emberek sziluettjei kezdett feltűnni az egyik fal előtt.

- Akiket megneveztünk szépen sorban alakot öltöttek előttünk, majd tanácstalanul néztek körbe.
Szablon wykonała Sasame Ka dla Zaczarowane Szablony